A hematit (vörösvasérc) vastartalmú szabályos rendszerű oxidásvány, elméleti vastartalma 70,0%. A legfontosabb vasércek egyike. Neve a görög haima (= vér) szóból ered, vérkőnek is nevezik.
Acélszürke, fekete vagy vörösbarna színe lehet. Porja sötétvörös, csiszolás közben a hűtővizet megpirosítja és karca vérpiros nyomot hagy.
Porja nem mágneses, csak izzítás után. Utánzatát viszont vonzza a mágnes, ez a hemetine, amit szinterelt, sajtolt vasoxidból hoztak létre az USA-ban az 50-es években.
Keménysége: 6,5 (a Mohs-féle keménységi skála szerint). Könnyen megmunkálható, polírozható, ezért gyöngyöket és dísztárgyakat is készítenek hematitból.
Telepei megtalálhatóak Ukrajnában, Oroszországban, Észak-Amerikában, Svájcban és Magyarországon is, többek között Úrkúton, Szarvaskőn és a Velencei-hegységben.
Változatai: vascsillám, szpekularit. Rokon ásványfajok: ilmenit, cinnabarit.
A hematitből készült tárgyakat talizmánként már az ókorban is hordták, gyógyításra is használták, elsősorban vérzéscsillapításra. Az ezotériában ma is vérszegénység, vérvesztéssel járó betegségek, balesetek esetén ajánlják viselni a hematitból készült ékszereket, kiegészítőket.
